(Ez a bejegyzés a népszavazás előtt egy héttel keletkezett, de csak most került fel.)
Már csak egy hét van hátra a népszavazásig, így érdemes lenne erre is fordítani egy kis időt, hogy megnézzük milyen következményei lehetnek az igenek avagy a nemek "győzelmének". Hogy helyesek-e a feltett kérdések, s azokra milyen válaszok adandók, erre én nem fogok válaszolni, ám igyekszem a kérdések mögött álló hátteret, s a szavazásra feltett kérdések megszavazásának esélyeit, a népszavazás következményeit latolgatni.
Már csak egy hét van hátra a népszavazásig, így érdemes lenne erre is fordítani egy kis időt, hogy megnézzük milyen következményei lehetnek az igenek avagy a nemek "győzelmének". Hogy helyesek-e a feltett kérdések, s azokra milyen válaszok adandók, erre én nem fogok válaszolni, ám igyekszem a kérdések mögött álló hátteret, s a szavazásra feltett kérdések megszavazásának esélyeit, a népszavazás következményeit latolgatni.
Mint az bizonyára mindenki számára ismeretes, a köztársasági elnök március 9-ére ügydöntő népszavazást tűzött ki. Mégpedig 3 kérdéssel: a vizitdíj, a kórházi napidíj, és a képzési hozzájárulás (tandíj) megtartása vagy eltörlése céljából. Mindhárom kérdés eltörlésére a legutóbbi közvélemény kutatások szerint elég nagy az esély (bővebben itt), az embereknek majd’ 70%-a szeretné, ha ezek dolgok eltűnnének az életükből. Ez jelentős arány. A kérdés azonban az, hogy mennyien mennek el szavazni. Ezt megmondani nem egyszerű, január közepére emelkedés mutatkozott a részvételi szándékban (Medián kutatás), de január végére csökkent egy kicsit, de ehhez hozzá kell vennünk azt, hogy akkor még egyik párt kampánya sem indult el. Azóta bizonyos ingadozás figyelhető meg, 44 és 48% között változik a részvételi hajlandóság a Medián kutatása szerint (Három héttel a népszavazás előtt), de ezt az eltérést nem tekinthetjük szignifikánsak, mivel az ingadozás nem olyan nagy mértékű. Sőt, azt is hozzá kell vennünk, hogy Orbán Viktor egy minapi kijelentésében azt mondta, hogy "jelentős politikai változás eléréséhez, egy jelentős kormánypolitika-változáshoz egy 40 százalékos, tehát egy sima eredményes és érvényes népszavazás kevés, csak az elsöprő eredmény hozhat elsöprő következményeket". Szóval a Fidesz szeretné, ha minél többen mennének el szavazni, és minél többen igennel voksolnának. A jövő igennel kezdődik, a 3 igennel sokat spórolhatsz kampánymondatokban látszik, hogy a Fidesz, mint ahogy már korábban is tette, a jövőkép felé tett pozitív lépésként próbálja beállítani az igennel szavazást, s a tegezés használatával ("spórolhatsz") a fiatalokat is meg szeretné szólítani, hogy ők is jelentős számban képviseljék magukat a népszavazáson, végső soron a tandíj szempontjából ők közvetlenül érintettek a dologban. Az MSZP "a józan és nevében" fordul az emberekhez, s kéri őket a nemmel való voksolásra, habár a nem szó nem szerepel annyira határozottan egyelőre a kampányban mint az SZDSZ-nél.
A keményebb konfrontálódást az SZDSZ vállalta fel, a "népszavazás a szocializmusért" kampány sarkítja a dolgokat, megpróbál az emberekre érzelmileg is hatni, és erőteljes kommunikációt fejt ki a nem mellett. Az MDF, úgy gondolom, baklövést követ el, amikor nem vesz részt a kampányban, bár a héten voltak olyan felvetések, hogy az MDF is a három nem mellett teszi le a voksát, hivatalosan azt mondják, hogy nem kampányolnak. Nem hiszem, hogy a három nem melletti szolid kiállás, vagy a nem melletti megszellőztetett állásfoglalás azt támasztaná alá, hogy ők nem vesznek részt a kampányban, bár lehet, hogy ezzel továbbra is azt az MDF által képviselt álláspontot próbálnák hangsúlyozni, mely szerint a fórum a harmadik erő Magyarországon, no meg persze médiafelületet is veszítenének, ha nem szólalnának meg ezekben a kérdésekben. Az a nagy kérdés, hogy se hús, se hal állapot ily módon történő esetleges feladása milyen veszteséget vagy nyereséget hozhat a fórumnak. Ezt bizonyára csak a népszavazás után fogjuk megtudni, annak eredményének tükrében, de nem gondolom, hogy nagymértékű változás állna be az MDF támogatottságát tekintve, mivel az a szavazói csoport, aki eddig is mögötte állt, amiatt állt mögötte, mert ezt a politikát képviselte. Nem tudhatjuk egyelőre, hogy mennyi szavazót visz vagy hoz ez a szolid kiállás a nem mellett.
Mint azt említettem, minden valószínűség szerint a népszavazásra feltett kérdések mindegyike igent fog kapni. Az MSZP kampányában törekszik az igenek visszaszorítására, de úgy gondolom, hogy olyan kérdésekben, amelyekben arról kell szavazni, hogy szeretnénk-e fizetni ezért és ezért, elég sokan mondanának nemet, senki sem szeretne fizetni vizitdíjat, tandíjat, napidíjat. Miért is szeretne fizetni, senki sem szeret fizetni olyan dolgokért, ami eddig ingyen volt. Vagy látszólag ingyen, csak adó formájában fizettük. Az MSZP tehát nehéz helyzetben van, az SZDSZ kampánya meg elsősorban a saját szavazótábor mozgósítására szolgál az erőteljes érzelmi vonallal. A Fidesz úgy tűnik nyerő helyzetben van, de Orbán Viktor utalta arra, hogy csak egy sima eredményes és érvényes népszavazás kevés. Ezzel magának tette fel a lécet, mivel a legutóbbi 3 népszavazáson rendre csökkenő tendenciát mutat a megjelenési hajlandóság (1999-ben még 49%-a jelent meg a választásra jogosultaknak, míg 2004-ben már csak 37,49%-uk).
Habár ha a kampány magasabb fokozatba kapcsol, már nincs sok idő erre, és mozgósítani tudja az embereket - plusz ne felejtsük el, hogy a Gyurcsány-kormányt nagymértékű ellenszenv övezi -, akkor elképzelhető egy magasabb megjelenési arány. A népszavazásig kevesebb mint egy hét van hátra, a kormány tulajdonképpen elkésett a reformok pozitív kommunikációjával, s így ez már nem lehet segítségére.
A várható következmények. A Fidesz számára - az eddigi kuatásokat figyelembe véve - a bukási lehetőség mértéke nem számottevő, hiába állítja ezt Gyurcsány Ferenc, a legnagyobb jobboldali párt támogatottsága továbbra is több mint duplája az MSZP-nek a teljes népességet nézve, azonban egy erőteljes győzelemre lenne szükség ahhoz, hogy kimutathatóvá váljon a Fidesz elnöke által oly sokat emlegetett új többség fogalma, s az emberek elégedetlenségének is nagyobb fokmérője lehet egy magasabb részvételi arányú népszavazás; biztosabb alapokon állhatna a Fidesz politikája ebből kifolyólag. Igazi vesztenivalója a koalíciónak. Többféle forgatókönyv is létezik. Az egyik az, hogy nem mennek el az emberek olyan jelentős létszámban szavazni, s eredménytelen lesz a népszavazás, így a kormány hivatkozhat arra, hogy az emberek szavaztak azzal, hogy otthon maradtak. Egy másik forgatókönyv az, hogy eredményes a népszavazás, de nem hoz olyan elsöprő győzelmet a Fidesz számára, amit Orbán Viktor célként tűzött ki. Ekkor a Fidesz számára kellemetlenné válhat a maguk állította magas küszöb, de a kormányoldalnak mégis egy eredményes népszavazással kell szembenéznie. Ekkor nincs, más teendő, mint visszavonni a népszavazásban szereplő dolgokat. Ha a népszavazás a Fidesz elnökének elvárása szerint alakul, s nem egy sima győzelem lesz, akkor a kormánynak súlyos helyzettel kell szembenéznie, mivel a nép ezekre a kérdésekre, s a kormány ezeken keresztül képviselt, az adott területet lefedő politikájára is súlyos kritikát mondott. A Fidesz kommunikációja minden valószínűség szerint ekkor a bizalom elvesztését helyezné újfent előtérbe, s megpróbálna erőteljes nyomást gyakorolni Gyurcsány Ferenc elmozdítására. Az embereknek viszont egyre kevesebb hányada gondolja úgy, hogy egy Fidesz számára sikeres népszavazás a kormány lemondását kellene hoznia, bár még mindig 36%-uk gondolja így, de növekszik azok tábora, akik úgy gondolják, hogy a kormánynak tovább kellene folytatnia a programja megvalósítását. A helyzet tehát korántsem egyértelmű.
Egy másik fontos kérdés még Gyurcsány Ferenc helyzete. Egy Fideszes népszavazási győzelem megrendítheti a párton belüli pozícióját, mely most úgy tűnik, mintha rendezettebb lenne (egészségbiztosítási törvény másodszori sima megszavazása). A pártelnök kormányfőnek az új tulajdonosi program és a lehetséges adóreform meghirdetésével siekrült jelentős médiafelületet elfoglalni a népszavazási témáktól, de a kampány gőzerővel dübörög mindkét oldalon (tv, óriásplakát, rádió, internet stb.), a hátralévő idő már csak egy hét, úgyhogy nem valószínű, hogy ebben az egy hétben már nem koncentrálódna az emberek figyelme a népszavazásra. A miniszterelnök egyik e heti megnyilatkozásában kijelentette, hogy 9-e után 10-e jön.
Tehát a kormány tovább szándékozik folytatni a munkáját, nem lesz semmifajta következménye rá nézve a népszavazás eredményének. Csakhogy. Ha bekövetezik a Fidesz pártelnöke által várt magas részvétel és az igenek elsöprő aránya, akkor Gyurcsány Ferenc pozíciója, párton belül is, megrendülhet, mivel ez az eredmény továbbra is alátámasztja azokat a kutatásokat, mely szerint a szocialisták támogatottsága elég alacsony, és ezt mostmár a nép mondta ki. Hiába mondja a miniszterelnök, hogy ez a 3 kérdés nem a kormány politikájáról szól, a probléma az, hogy nem szólhat másról, mivel a Fidesz már egy jó ideje, amióta a népszavazásért küzdött, azt sulykolja az emberek fejébe, hogy ez pedig bizony a kormány elleni szavazás lesz. Ezt a bélyeget nehéz lesz lemosni a kormányoldalnak magáról, és meg kell majd tudnia küzdenie vele.
Mindent összevetve bizonytalannak látom Gyurcsány Ferenc helyzetének alakulását a népszavazás után, az viszont kétségtelen, hogy presztízsveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni ő is, és a kormány is. Ha továbbra is ilyen rossz marad a reformok kommunikációja (már vannak amúgy biztató jelek) akkor nehéz lesz visszahozni a kormányoldal megbecsültségét. Az emberekbe már túl mélyen belesúlykolták azt, hogy bennük már nem lehet bízni, lopnak, csalnak és hazudnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.